Kisbér, Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom

 

 A templom alapítólevelét Batthyány Tódor írta 1783. 03. 19-én, amiben kéri a győri püspököt, hogy járuljon hozzá a település számára egy új, jóval nagyobb templom építéséhez. Az előző 93,5 m2 alapterületű templom a mai erdészet helyén volt, a jelenlegi templomtól mintegy 230 méterre.

A püspök ezt engedélyezi és a Batthyány család felépítteti a ma is meglévő templomot.

A templom befejezésének és szentelésének időpontja nem ismert. Az eddigi levéltári kutatások ellenére sem sikerült fellelni ennek pontos időpontját, de az oltáron található egy bevésés, amin a következő olvasható I.K. 1788. Elképzelhető, hogy ebben az évben fejeződött be a templom építése. A templom ekkor 717 m2 és van már sekrestyéje is. Sajnos az oltárban elhelyezett oltárkövön már 1800-as évbeli dátum szerepel, ami jóval későbbi. (Talán a tornyok megépíttetése után helyezték el.) A templom a helyi téglagyár által készített kisméretű tégláiból készült.

A templom eredetileg torony nélkül épült. 1810-ben a környéket súlyos földrengés rázza meg (móri földrengés), ami a kisbéri templomra is hatással volt. Majd ezt 1819-ben egy második földrengés követi. A megsérült templomot 1825-ben Batthyány Antal klasszicista stílusban némileg átépítteti és 2 csonka toronnyal bővíti. A templom ekkor nyeri el végleges (mai) formáját. 786,31 m2. (A tornyokkal kapcsolatban szintén nem maradt fenn semmilyen feljegyzés, vagy akár csak utalás, hogy miért csonka a kisbéri templom tornya. Egyelőre ennek oka ismeretlen.). Az idősek elmondása szerint, amikor a templom előtt közművesítettek és a térkövezés történt látható volt, hogy a tornyok alatt facölöpök vannak. Elképzelhető, hogy a vizenyős agyagos talaj miatt a tornyok süllyedését, mozgását így próbálták az akkori építészek kiküszöbölni. Sajnos a későbbi közművesítés akadályozása miatt a tornyok alól kinyúló vastag gerendaszerűségeket a tornyok tövében elfűrészelték és kiszedték…

1837-ben Böle Mihály kisbéri plébános kéri gróf Batthyány Kázmér urat a templom tetőszerkezetének javíttatására (az elöregedett cserépfedés kijavítása).

A templom első komolyabb javítása, felújítása (tornyok, lábazat, sekrestye) 1853-ban volt.

Majd egy átfogó, szinte teljes templomfelújítás a II. világháború után kezdődik. Az 1940-es évek második felében készülő költségvetések alapján megkezdődik a templom hosszadalmas, de teljes felújítása, ami az 1990-es évek elején ér véget a belső felújítással. Ezen hosszú idő alatt a tornyok és ennek balluszterei kétszer is felújításra szorulnak.

Mindezek ellenére a templom külseje, szerkezete 1825-től nem változott.

 

Bajkai Csaba

esperes-plébános

 

2014-2016. Kisbéri Római Katolikus Plébánia  Minden jog fenntartva.